2011. szeptember 28., szerda

98.rész

Hulió Albertó és Zsáklin
Íme a telefonbeszélgetés:
-Szia édes!!! Szólt bele a lány a telefonba
-Hmm szia szépségem!
-Mi a helyzet?
-Már épp nagyon hiányzott a hangod! De most már inkább te magad hiányzol!!
-Nyugi holnap úgy is láthatsz!
-De én most akarlak!
-Látni??
-Igen! Miért valami mást is kéne akarnom?
-Hááát kéne...!
-Nem azt beszéltük hogy nem hozzuk fel azt a témát?
-De igen csak hogy....
-Csak hogy?
-Meg vagyok bolondulva! Folyton olyanon jár az eszem amin nem kéne!
-Ez a korral jár! Mondta nagy bölcsen Hulió Albertó
-Haha!! Szerintem meg egyszerűen te váltasz ki ilyen érzelmeket belőlem...
-Sajnálom nem tehetek róla hogy ennyire jó hatással vagyok a bioritmusodra.
-De nagyon is tehetsz róla!! Ha nem néztél volna rám annyiszor úgy azokkal a szép szemeiddel, ha nem mondtad volna nekem azokat amiket
mondtál nem tartanék itt.
-De ha nem láttalak volna téged soha akkor nem tudtam volna rád így nézni rád stb. szóval kinek is a hibája ez az egész?!
-Igaz!! Hmm a végén csak én vagyok a bűnös az egészben.
-Hát a szerelemhez kell egy cinkos társ is úgy hogy én veled együtt bűnös vagyok!
-Jajj ezt most olyan jó volt hallani tőled!
-Hiányzol!!
-Te is nekem! Ahh úgy csináljuk mintha ezer éve nem láttuk volna egymást!
-Nekem egy félnap is sok nélküled! És olyan rossz ebben a nagy ágyban egyedül.
-Hát akkor keress valakit aki befekszik melléd!
-Jó akkor 5 perc és ott vagyok érted!
-Jah persze és amilyen dilo vagy képes is lennél ide jönni!
-Simán és nem azé mert dilo vagyok hanem mert bevállalom a kockázatokat!
-Azt eddig is tudtam hogy bevállalós vagy szivi!
-Akkor mi az amit nem tudsz?
-Nem tudom mert nekem épp elég az amit most tudok rólad ahhoz hogy imádjalak téged!
-Na ha ezt meg tudod nem biztos imádni fogsz!
-Mit?
- Egyszer volt barátnőm
-Komolyan??? Mikor?
-Helyesbítek mert egyszerre három volt!
-Na, Neeee!
-De!
-Ez mikor volt?
-Hetedikes voltam...
-Te már akkor öhömmm.. izé... érted?
-Jah már akkor hát már lazán túl voltam a dolgon.
-Még is mikor??
-Épp hogy betöltöttem a 13-mat...
-Hogy történt?
-Egy csaj házibulit tartott... De amúgy szerelmes volt belém az a csaj na mind1 és akkor egyszer csak szobára mentünk és hát ennyi!
-Öhm és csak egyszer voltál vele?
-Nem ő volt az első barátnőm aztán még közben jött még 2....
-Mennyi ideig hülyítetted őket?
- 2 hónapig.
-És hogy nem vetté észre?
-Hát úgy hogy ez a három csaj nem mozogtak egy körben.
-Bővebben...
-Az egyik a tökéletes apuci gazdag kis lánya szerepet töltötte be és a nagymenő csajok közé tartozott. A másik egy egyszerű természetes de még is
jó csaj volt akkor de most már egyáltalán nem szép... És a másik csaj az feka volt.
-Feka??
-Igen! Nigger tudod!
-Vágom és azzal hogy jöttél össze?
-Hát új volt ő akkoriban és hát én mint jó szívű jó tétlélek beszélgetni kezdtem vele stb és a végén megkértem hogy legyen a barátnőm!
-Na de hogy nem vették észre hogy mind a hármukkal kavarsz?
-Be adtam nekik mindenféle dumát hogy titkos kapcsolatban kell lennem velük stb....
-Jah akkor neked drágám már rutinból megy ez a titkos kapcsolat nem én vagyok az első titkos kapcsolatod!! Mondta szemétkedve a lány....
-Nekem csak egyszerűen és tisztán az első és az egyetlen szerelmem vagy!
-Az egyetlen?
-Igen csak is téged szeretlek!
-És meddig?
-Ameddig hagyod hogy szeresselek!
-Ebben az esetben nem szabok határokat annyi ideig szeretsz ameddig meg nem gyűlölsz!
-Gyűlölni téged?
-Meg van rá az esély! Lehet gyűlölni fogsz azért mert sosem lehetek a tied!
-Az csak még erősebbé tenné azt amit most érzek!
-Te belegondoltál már abba hogy lehet azért szeressük ennyire egymást mert tudjuk hogy sosem lehetünk úgy igazából egymásé.
-Zsáklin ne célozgass arra hogy kételkedsz a kapcsolatunkra! Mi az elbizonytalanodtál?
-Nem csak félek!!
-Mitől?
-Hogy elfog múlni ez az érzés!
-Csak akkor múlhat el ha nem elég erős ez az érzés! De én azt amit irántad érzek nagyon is erősnek érzem!
-Igazad van! Én is erősnek érzem annyira hogy félek hogy  olyan dolgokat lennék képes megtenni aminek nem lenne itt az ideje...
-De nem fogunk semmit sem megtenni mindennek megvárjuk az idejét! Megbízhatsz bennem!
-Én benned megbízom csak saját magamba nem....
Hulió  Albertó erre nem tudott mit mondani örült is és kissé furán is érezte magát hogy tudta Zsáklin mennyire kívánja őt. :$
-Itt vagy?  kérdezte Zsáklin a fiútól.
-Itt vagyok csak váratlanul ért engem ez az egész!
-Ez az érzés csak veled kapcsolatban ébredt fel bennem...
-Hmm mindenben én vagyok neked az első! Ez olyan jó érzés!
-Én pedig neked az utolsó ugye drágám?
-Persze nekem már nem kell senki más csak is te!
-Akkor ez jó nekem te vagy az első neked én vagyok az utolsó.
-Jah ez jó! De remélem neked én vagyok az első és az utolsó.
-Ez csak természetes!
Hulió Albertó egy kisebb csönd és gondolkodás után ezt kérdezte a lánytól:
-Mondd csak Zsáklinitám hány fiú próbált bevágódni nálad?
-Egyszer hetedikben egy csávó megkért hogy legyek a barátnője. Nem nézett ki rosszul de egyáltalán de tudod milyen vagyok ....
Aztán a komolyabb az még Pedró volt....
-Jah én már nem is tartozom a komolyak közé!
-Gondoltam azt tudod te is magadtól hogy te vagy a világon a legkomolyabb dolog amit akartam!
-Hmm... Ezt tudod mennyire jól esett hallani?
-Megnyugodtál?
-Inkább izgatott lettem de mind1...
-Izgatott???
-Hagyjuk...
-Neeeee!!
-Deee!
-Jó akkor hagyjuk.
-Hmmm azt hittem kitartóbb leszel!
-Áhh csak nem akarok az agyadra menni!
-Helyes!
-Aludni kéne lassan nem gondolod?
-Álmos vagy talán?
-Egy kicsit!
-Akkor hagylak aludni nem szeretném ha miattam nem aludnád ki magad.
-Hmmm ne ez lenne az első alkalom...
-Igen?
-Igen!!!
-Nyugodj meg nekem is volt pár álmatlan éjszakám....
-Alig várom már hogy együtt töltsünk el álmatlan éjszakákat.
-Hmm... Én meg sem szólalok inkább.
-Na jó tényleg ideje aludni szép álmokat!
-Igazad van! Neked is! Szeretlek!
-Én is téged!
-Csók!
-Csók! Szia!
-Szia!

Ezzel el is búcsúztak egymástól és én pedig kijelenthetem hogy még egy nap végetért számukra....

2011. szeptember 14., szerda

97.rész

Miután megbeszélték a vásárlós dolgot Zsáklin és Miranda Hulió Albertó oda ment a lányokhoz:
-Mi a helyzet csajok?
-Semmi mondta Miranda.
-Képzeld ma elkísérem ruhát venni Mirandát!
-Aha az jó! Hova mentek ruhát venni?
-Garai térre.
- És mivel mentek!
-A keresztapám visz el minket!
-És csak ketten mentek vásárolni?? Nem félnek a szüleitek hogy valaki megszöktet benneteket!
-Hmm csak nem te féltesz engem drágám??
-Hát nem, mert én lennék az első aki megszöktetne téged drágám! Mondta mosolyogva a fiú.
-Ja és azt te honnan veszed hogy megszöknék veled?
-Nem lenne más választásod!
-Dehogy nem!
-Hmm.... Amúgy most komolyan tényleg csak ketten lesztek?
-Nem, mert anyuék boltjába megyünk!
-A Garai téren van anyáitok boltja?
-Igen!
-Király majd be nézek egyszer oda! Mondta heccből a fiú!
-Bocs de férfi ruhát nem árulnak!
-Ki mondta, hogy magamnak akarok vásárolni?!
-Jah igen tényleg csak azt mondtad hogy benézel!
-Jajj jól elvagytok mondta mosolyogva Miranda.
-Miért ti nem szoktatok elleni Rikárdókával? Kérdezte Zsáklin.
-Öhm hát ennyire mint ti nem!
-Hát még csak kezdők vagytok mondta szemétkedve Hulió Albertó.
Zsáklinék csak nevettek!
-Na nekem mennem kell haza még van egy kis dolgom mondta Miranda.
-Ja nekem is mennem kéne még főznöm is kell! Jelentette ki Zsáklin.
-Nekem is kéne valamit csinálni Krisztinek mire haza jön a suliból!
-Húha hogy ti mennyire dolgosak vagytok! Még az apró kis testvéreiteket is ellátjátok ijajj!! Kötekedett Hulió Albertó.
-Milyen kötekedős kedvedben vagy édesem!
-Ilyenkor imádsz a legjobban én tudom!
-Hogyne drágám!
-Amúgy, ha ennyire siettek akkor haza viszlek benneteket!
Miranda csak Zsáklinra nézett és az ő döntését várta.
-Hát ne vigyél teljesen haza rakjál ki minket egy utcával fentebb!
-Ahogy akarjátok!
Erre elindultak Hulió Albertó kocsijához, majd beültek és dumáltak tovább... ( legalább is Zsáklin és Hulió Albertó. Miranda csak néha szólt bele)
Ahogy Zsáklin kérte úgy tett Hulió Albertó. Kitette a lányokat egy utcával fentebb a házuktól.
-Én előre megyek ti csak búcsúzkodjatok! Mondta Miranda mosolyogva, majd nyitni kezdte az ajtót.
Zsáklin csak hálásan mosolygott Mirandára.
-Köszi Hulió Albertó! Szia. Miranda megköszönte Hulió Albertónak hogy elhozta őt idáig és egyben búcsúzott is el tőle.
-Szívesen! Máskor is! Szia!

Ami azt illeti elis búcsúztak ezek ketten egymástól rendesen ám... Alig akarták abba hagyni a csókolózást :$
Mituán sikerült "szétválniuk" nagy nehezen végre kiszállt Zsáklin is és Mirandához csatlakozott.
-Hallod-e Zsáklin ez a Hulió Albertó totál beléd van esve de azt hiszem ez rólad is elmondható!
-Jah ne is mondd még most sem hiszem el, hogy amennyire gyűlöltem most annyira szeretem őt.
-Akkor se gyűlölted amikor azt hitted, hogy gyűlölöd! Már akkor is nagyon rajongtál érte csak nem akartad elfogadni ezért gyűlölni akartad őt.
-Na jó ez is igaz!
-Tudom ám én, hogy igaz!
-Hahaha milyen tudós lettél ám hirtelen csajszikám!
-Hmm nem gondoltam volna sosem, hogy én hamarabb megyek férjhez, mint te!
-Miért?
-Mert te sokkal szebb vagy, mint én és hát nem tudom!
-Ahj te nem vagy normális! De majd eljön az én időm is Hulió Albertóval remélem!
-Megszöknél vele?
-Soha! Ilyet ne is mondj! Nem szabad, hogy sorra kerüljön ez! Ha megszöknék vele sosem bocsátana meg nekem se anyu, se apu!
-Jó rendben nyugi nem mondok többet ilyet!
-Na mesélj mi volt tegnap a szobában amikor kettesben voltatok?
-Ezt most úgy kérdezed mintha valami fenomenális dolognak kellett volna, hogy történjen!
-Hát én arra is gondoltam! Meg volt már az első csók?
-Igen! Pirult el Miranda.
-És milyen volt?
-Hát olyan finom, olyan jó! Hmm...! Amilyenről álmodtam mindig is!
Zsáklin csak mosolygott!
-Na és te hogy érzed magad Hulió Albertóval?
-Ezt nem lehet elmondani hogy, hogy! Néha félek , hogy túl sok kockázatot vállalok be vele! Lógtam vele a suliból  és már volt a szobámban is feküdt
az ágyamban még most is szoktam érezni az illatát! Én annyira félek hogy túlzásokba esem és olyan dolgokat is megengedek neki amit nem kéne!
-Például lefeküdnél vele idő előtt??
-Igen erre gondolok főképp! Mert már ő nem bír magával  már biztos rég volt együtt úgy valakivel vagy is az ő idejéhez képest rég! Eddig gondolom
két napnál több időt nem töltött el anélkül hogy.... És ugye most meg hmm... Nekem pedig olyan dolgok is eszembe jutnak ami az előtt soha.
Perverz lettem!! Sosem voltam ilyen! Most pedig Jézusom!
-Hmmm ne engedd hogy megtörténjen!!
-Nem fogom engedni de ahj nagyon nehéz lesz és még kitudja mennyi idő mire össze házasodhatunk!
-Intézkedjetek minél hamarabb ha nem bírtok magatokkal!
-Először neki kell intézkednie!
-Ez így van de akkor mondd meg neki hogy intézkedjen!
-És ha ezzel elsietjük a dolgokat nem kéne egy kicsit jobban megismernünk egymást hogy eldöntsük tutira együtt akarunk élni! Ő még egy csomó rossz dolgot nem tud rólam és hát én se róla!
-Jó akkor ismerkedjetek még ebben a hónapban mondjuk de utána intézkedjetek már!
-Igazad van! Meg lesz!
Miranda ekkor haza ért aztán elköszöntek egymástól nevetve hisz egy óra múlva úgy is talizni fognak!
Kis időn belül Zsáklin is haza ért aki rögtön átöltözött és neki állt főzni.
Az étel amit főzni kezdett az hagymás krumpli és sült oldalas!
Félóra múlva kész is lett a kaja pont mire Dzsémi is hazaért.
Dzsémit szívélyes fogadtatás érte! Már megvolt terítve!
-Csá Zsáklin köszönt Dzsémi miután már ledobta a szobájában a táskáját és kezet is mosott...
-Szia öcsikém gyere ülj le!
-Adjál már egy gyömbéres italt!
-Adom!
Zsáklin oda adta öccsének a piát majd kirakott kaját Dzséminek és magának! Elkezdtek enni és beszélgetni. Evés után össze takarított Zsáklin majd öltözködni kezdett mert lassan jönnek érte Mirandáék hogy elmenjenek ruhát venni! Miranda be ment Zsáklinnak szólni, hogy jöjjön, mert indulnak! Zsáklin az utolsó simitást végezte akkor épp magán. Elis indultak négyen mivel Kriszti is csatlakozott a vásárláshoz :D

Elég hamar oda is értek!
Elkezdték  nézni a ruhákat.....
Elsőnek egy arany színű ruhát próbált fel Miranda de nem volt az igazi rajta így inkább  kerestek valami mást ... Nézelődtek  és akkor egyszer csak
megpillantottak egyszerre egy csoda szép ruhát!
-Huha ezt fel kell vennem! Mondta Miranda.
-Oké! Mondta Amanda!
-Segítek mondta Mirandának Zsáklin.
Miranda amikor felvette azt a baba rózsaszín vagy is inkább lazac színű ruhát tökéletesen festett benne!
Bőrszínét remekül kiemelte s alakját is ez a ruha.
Ez volt a tökéletes ruha Miranda számára!
-Annyira gyönyörű vagy! Mondta Zsáklin mosolyogva.
Amanda elérzékenyült mikor meglátta idősebbik lányát ebben a ruhában most fogta fel igazán hogy milyen nagy lánya vagy!
Melissza és Kriszti csak simogatták Amandát amikor meglátták hogy kissé könnyesek a szemei.
Miranda meg volt elégedve azzal a látvánnyal amit a tükörben látott így hát azt a döntést hozta hogy ez a ruha lesz a tökéletes számára.
-Szerintem ez lesz a tökéletes ruha!
A többiek csak egyetértően bólintottak Mirandának.
Miranda és Zsáklin bementek az öltözőbe ...
-Kriszti neked nem kell ruha? Kérdezte Amanda.
-Hát nem tom végül is nem fontos!
-Hmm nézd meg azokat a koktél ruhákat hátha találsz valami olyat ami tetszik!
-Oké!
A lányok kijöttek az öltözőből.... Aztán Kriszti ment be mert fel próbált egy párducmintás koktél ruhát.
-Zsáklin te mit veszel fel? Kérdezte Melissza.
-A piros ruhám!
-Ja oké!
Végül Kriszti tetszését is elnyerte a ruha amit felpróbált és meg kapta azt a ruhát.....
Kis időn belül haza mentek együtt vacsoráztak stb.....

Zsáklin gyorsan megfürdött majd fel hívta Hulió Albertót! De hogy mi volt a téma azt majd a kövi részben meglátjuk!!