Nagyon boldog vagyok hogy a 100. részig eljutottunk! Köszönöm mindenkinek aki olvassa a történetet!
Nem is szaporítom tovább a szavakat íme a 100. rész :
Egy kicsi előre haladtunk az időben....
Elérkezett Miranda eljegyzésének napja.
Délelőtt 11 óra körül Amanda és Ben elmentek a terembe a vendégeket fogadni eközben pedig Dávid és családja ott volt Mirandáékkal a házba.
Mirandán a fodrász az utolsó simításokat végezte aztán pedig Krisztinek szedte ki a hajcsavarókat a hajából majd igazította meg göndör fürtjeit...
Zsáklinék várták Rikárdóékat akik fél 12-re meg is érkeztek....
Hulió Albertóék és Adriánájék is megérkeztek a buli helyszínére . Hulió Albertó egyből Zsáklint kereste de nem járt sikerrel a keresésben.
Természetesen a mi szép szemű hercegünk most is hozta formáját szürkés ezüstös öltönyébe és fekete ingében..
Megérkeztek Dávidék a lányokkal de Mirandát egyenlőre nem engedték a vendégek közé ő a kocsiban maradt Krisztivel meg Dávid fiával Diégóval.
Délben megjöttek Rikárdóék és Alexék....
Zenével fogatták őket természetesen a szokásos és jól bevált zenész csapatok voltak jelen....
Hulió Albertó amikor megpillantotta a tűzpirosban lévő fekete szépségét édes mosolyt csalt az arcára. Zsáklin is egyből kiszúrta a szép szeműt.
Ő is csak mosolygott. Mind ezt ami Hulió Albertó és Zsáklin között lement Adriánának igen csak feltűnő volt...
A tánc és kisebb beszélgetés után rátért a lényegre Rikárdó ekkor Ben elment lányáért a kocsihoz majd bevezette Mirandát majd megkérdezte hogy
hozzá akar e menni Rikárdókához . A válasz várhatóan IGEN volt :)
Aztán előkerült a gyűrű és felcsendült a szokásos nóta: Gyűrűt húzok az ujjadra gyémánt kővel van kirakva....
Rikárdóka mosolyogva húzta a gyűrűt Miranda ujjára aki úgy szintén mosolygott....
Aztán mindenki táncolni kezdett Mirandával....
Amandájé elsírták magukat Zsáklinnak is megeredtek a könnyei....
A tánc után mindenki ebédelt.
Eduárdó észrevett egy érdekes dolgot Hulió Albertón.
-Mondd csak miért bámulsz egyfolytában arra?
-Miről beszélsz hova bámulok egyfolytában?
-Egy piros ruhás fekete hajú lányra aki nem más mint Zsáklin.
Hulió Albertó kapartatni kezdte a torkát majd kortyolgatni kezdte a whisky-jét.
-Gyanús vagy nekem!
-Gyönyörű nem?
-Illene hozzád!
-Szerintem is!
-Na csak nem megyünk kéretni?
-De majd nem soká megyünk!
-Komolyan beszélsz?
-Aha nekem ő kell! Mondta határozott hangnemben és határozott tekintettel Zsáklinra nézve a fiú.
-Na erre igyunk nem hittem hogy elszánod magad!!
Eközben Zsáklin Dzsuliókát ette, mert amióta megérkeztek hozzájuk Rikárdóék azóta vele volt.
-Folyton téged néz! Mondta Kriszti mosolyogva.
-Ki?
-Az öreg apám!
Zsáklin meglepetten ránézett Kriszti mind két papójára majd Krisztire.
-Te dili nem az öreg apáimra gondoltam hanem ott szemben a fekete ingben a herceged!
-Jah mosolyodott el Zsáklin miközben Hulió Albertó szemébe nézett aki csak felhúzta szemöldökét és kacsintott.
-Ohh látom amit látok! ;) Mondta Kriszti.
-Egyél inkább jó! Mondta viccből Zsáklin.
-Attól még látni fogok!
-Akkor nézzed a drága öcsikémet!
-Nézem én őt is! Mondta Kriszti mosolyogva és tök szerelmes hangon.
-Jól van, jól van.
Aztán Adriána is oda keveredett miután anyjával dumált.
-No szo szi csaje (No mi van csajszi)? Már köszönni sem kell. Ment mosolyogva Adriána majd nyomott két puszit a lány arcára.
-Káncsi( Semmi)... ne haragudj már oda akartam menni, de nem volt alkalmam. Ne haragudj!
-Nem haragszom csak egy kicsit! Rád akaszkodott már megint az öcsém?
-Csak velem akar lenni ha meglát. Meg hát most anyád is elfoglalt.
-Na add ide nekem ezt a kis herceget.
Kriszti felállt és elment a helyére pedig leült Ádriána.
-Na meséljél már valamit rég beszéltünk.
-Inkább te mondd el hogy mikor juttatod el a a lagzidról készült DVD-t hozzám?
-Van táskád?
-Van.
-Akkor tedd bele nesze itt a DVD! Nézzed rajta a herceged!
-Hmm?? Milyen hercegről beszélsz?
-Most is itt van és a férjem mellett ül.
-Miért a hercegem?
-Láttam!
-Mit?
-Amikor bejöttetek apuékkal akkor ő is nézett téged meg te is őt de láttam hogy még mosolyogtok is! Miért titkolod előttem a dolgokat?!
-Ezt nem itt és most beszéljük meg jó?!
-Ahh akkor gondolom van mit mesélned!
Zsáklin csak sejtetően nézett Ádriánára.
Egyszer csak elkezdődött egy nagyon jó zene amire mindenki fel állt és a tánctérre ment táncolni.
Zsáklin elsőnek Ádriánával és Dzsuliókával táncolgatott.
Hulió Albertó nagybátyjával Palival és Eduárdóval múlatott.
Végül mindenki táncolt mindenkivel....
Majd alakult egy kör amiben minden fiatal ott volt és ott egyszer csak Eduárdó össze rakta Zsáklin és Hulió Albertót táncolni aminek szemtanúja
lett Alex és Hulió is akik csak szúrós tekintettel néztek össze...
Kis idő elteltével megint Zsáklinnal volt Dzsulióka. Zsáklin letette a földre de a kis gyereknek amint a lába a főldetért szaladni kezdett.
Zsáklin rohant utána de tömeg is volt az útjában és lassabban haladott mint a kis gyerek.
Dzsulióka pedig épp Hulió Albertó lábai előtt esett össze. Hulió Albertó gyorsan fel kapta a kis gyereket.
-Hééé kis csávó nem ütötted meg magad?
Dzsulióka kivette a szájából a kezét és így válaszolt: -Nem.
-Akkor jó! Na és kinek a fia vagy?
-Zsákliné!
Hulió Albertó nevetni kezdett majd így szólt.
-Hát az nem hiszem! De nézd csak itt jön!
Zsáklin zavarba jövően s közben azt figyelve hogy ne lássa senki ment oda Hulió Albertóhoz Dzsuliókáért.
-Köszi hogy megfogtad mondta a fiúnak Zsáklin.
-Passzold le a kis csávót és gyere ki a kocsimnál várlak!
Zsáklin szavak nélkül válaszolva vette el a gyereket majd lepasszolta.
-Rubi!
-Elvegyem a fiam mi?
-ahha el kéne mennem a mosdóba.
-Nyugodtan menj drágám! Köszönöm hogy vigyáztál rá! :)
-Szívesen.
Zsáklin pedig óvatosan de kisurrant Hulió Albertó kocsijához.
Folytatás a következő részben ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése