2011. július 22., péntek

90.rész

Másnap reggel Hulió megkérte valamire Hulió Albertót nézzük csak mire....
-Hulió Albertó! Ma ne menj iskolába hanem intézz el egy ügyet helyettem!
-Most ezt komolyan gondolod? Kérdezte Hulió Albertó kissé idegesen.
-Igen komolyan gondoltam.
-Még is hova kell mennem és mit kell csinálnom?
Hulió aztán elmagyarázott mindent fiának aki nem vágott túl jó képet a dolgokhoz de persze apja rögtön szemre hányásokat tett neki hogy Hulió Albertó nem dolgozik semmit csak költi a pénzt meg tanul miközben nem is kéne tanulnia, mert apja kapásból 10 munka lehetőséget tudna ajánlani neki. Amikor beleunt és még jobban csak felidegesítette magát Hulió Albertó apja szemrehányásai miatt akkor bevállalta ezt a feladatot és már is indult.
Na de épp abba az irányba amerre Gödöllőre lehet eljutni ( A feladat amit kapott az Gödöllőn van) hanem az iskola felé indult és várta hogy Zsáklin is
megérkezzen... Várnia kellet a fiúnak kb 10-15 percet mire Zsáklin megérkezett ( Hulió Albertó  már félnyolc előtt a suliban volt így nem csoda, hogy ennyit kellet várnia)
Mikor meglátta Zsáklint, hogy a kapu felé közeledik oda hajtott a kocsival majd dudált és kiáltott egyet!
-Zsáklin!
Erre a lány rögtön hátra fordult, mert azonnal felismerte  Hulió Albertó hangját .....
Zsáklin oda szaladt a kocsihoz....
-Szia édesem! Gyere szállj be a kocsiba.
-Szia! De még is miért?
-Szállj be és mindent elmondok!
-Rendben!
-Dobd hátra a táskád mert indulunk!
-Hova megyünk mi ez az egész?
- Gödöllőre megyünk mert apám rám bízott egy kis munkát mert azt mondja nem csinálok semmit de az nem baj hogy nyáron helyette dolgozok
és mindent én csinálok!! Úgy felidegesített!
-Jah és akkor most lógni fogunk???
-Képtelenek leszünk!
-És még is mit kell csinálnod?
Hulió Albertó elmagyarázott mindent Zsáklinnak...
Elindultak és útközben beszélgettek.
-Na és mit csináltál miután haza mentél tőlem?
-Hát nem haza mentem hanem Robertóhoz elmeséltem neki a dolgokat.
-Te mindent megosztasz Robertóval?
-Naná ő legjobb barátom óvodáskorunk óta ismerjük egymást.
-Én viszont nem osztok meg mindent Mirandával pedig mi születésünk óta ismerjük egymást!  Sőt én csak egy nappal vagyok nála idősebb.
-Tényleg?
-Aha...
-De hogy, hogy nem beszélsz meg mindent Mirandával?
-Nehéz benne megbízni...
-Mert??
-Furcsa lány nem tudom dilis meg minden! Adriána ezerszer másabb...
-Én meg azt hittem jól kijöttök meg minden.
-Én is azt hittem de valahogy rá jöttem hogy még se de mind1 attól még szeretem őt....
-Van ilyen! De akkor ki az akivel a legjobban ki jössz?
-Most már szinte csak Dzsémivel! Amúgy Ádriánával de neki ura van és nem akarom zaklatni.
-De most már itt vagyok neked én is nekem is mindent elmondhatsz! Esküszöm megbízható típus vagyok!
-Hát majd ez le tesztelem!!
-Teszteld csak nyugodtan.
Lassacskán oda értek Gödöllőre Hulió Albertó egy órán belül elintézte a dolgokat aztán....:
-Nem vagy éhes szépségem?
-Hát nem tom te az vagy?
-Én nagyon az vagyok és nincs messze innen a legjobb Gyros-osz.
-Akkor menjünk és együnk...
El is mentek a Gyros-oshoz és vettek két Gyrost meg valami piát is aztán ki ültek a közeli a parkba.
-Ettél már itt Gyrost? kérdezte Hulió Albertó.
-Aha! Itt nagyon finom.
-Jah én is szeretem.
Zsáklin pofija kicsit maszaros lett a csipős szósztól Hulió Albertó pedig csak édesen mosolyogva letörölte az arcát neki majd egy puszit adott a maszat helyére..
-Ajj ettől féltem hogy maszatos leszek most ez olyan gáz...
-Miért nem megérte a puszimért?
-Miért csak akkor adsz puszit ha van valami a pofámon?
-Dehogy is!! puszilgatta a lány arcát.
-Jó elég elhiszem!
-Áhh kedves vagy azt hittem az én puszimból sosem elég!
-Nem kéne ennyire elbíznod magad!
-Kösz a tanácsot de azt hiszem ez nem fog menni sosem jött ez össze.
Egyszer csak megcsörrent Zsáklin telefonja....
-ÁÁÁ Szia Zsáklin! Hol a francban vagy? Már akartalak hívni de csak most volt időm!
-Szia Miranda! Hulió Albertóval lógok!
-Áhh remek!  De szólók előre hogy az utolsó 2 óránk elmaradt úgy hogy egyre érjél haza!
-Kössz az értesítést így lesz!
-Nem is zavarlak csá!
-Szia!
-Mit mondott? Kérdezte Hulió Albertó
-Hogy elmarad két órám így egyre haza kell érnem!
-Jó addigra haza érünk de még csak 10 óra van van egy csomó időnk!
-Jaja!
Aztán sétálgatni kezdtek a parkban teljesen szótlanul, mert amint tudjátok néha szavak sem kellenek ahhoz, hogy jól érezzétek magatokat vagy hogy, érezhető legyen az egymás iránt érzett szeretet.....
-Hmmm..
-Mi az Hulió Albertó?
-Csak eszembe jutottak a régi dolgok amik történtek köztünk régen....
-Régen? Nem is volt az annyira rég!
-Akkor még eszembe se jutott mi lesz ha beléd szeretek. Sőt elképzelhetetlennek tartottam hogy beléd szeretek!
-Miért ennyire nehéz belém szeretni?
-Nem arra értettem de egyébként egy pillantás is elég hogy beléd essen az ember.
-Ja persze ezt nem hiszem....
-Komolyan mondom!
-Őrült vagy!
-Hát ez is csak miattad van!
-Az meglehet átadtam rád az őrültségeimet!
-Látom még most sem érted meg mennyire oda vagyok érted!
-Miért mikor nem értettem meg?
-Nem tok pontos időt mondani csak azt kérdeztem tőled egyszer hogy mikor érted már meg, hogy mennyire oda vagyok érted és erre te azt mondtad soha!
-Pedig már egészen kezdem elfogadni!!
-ÓÓÓ csodás!
-Nyugi én elhiszem hogy szeretsz,  de nem tudom fel fogni hogy miért?
-Mindenért szeretlek! Láttalak már hisztizni láttalak már veszekedtünk is egy párszor és én akkor is szeretlek nem tudsz semmi olyat csinálni, hogy ne szeresselek! Mindenedet szeretem!
-Én is szeretlek úgy ahogy vagy!
-Hát igen ilyen hibátlan embert szeretni nem csoda!
-Ajj istenem! Tudod mi a legjobb?
-Na?
-Még azt is annyira imádom amikor így elájulsz magadtól!
-Igen és még mit imádsz??? Nézett csábítóan a fiú mi közben a lányt magához szorította és a száját puszilgatta.
-Imádom a nézésed! Imádom a mosolyod! Imádom hogy olyan laza és még is komoly férfias vagy!
-Pedig én sem vagyok ám tökéletes!
-Úristen ezt most komolyan kimondtad?
-Igen mert na szóval az igaz hogy túlságosan elégedett vagyok magammal.
-Húha milyen őszintén beszélsz magadról.
-De ilyen őszintén csak veled beszélek! Hmm sosem gondoltam, hogy ennyire megfogok bízni egy lányban...
-Hát a szerelem minden olyat kihoz az emberből amire nem is gondolt volna... Én sem gondoltam volna soha, hogy titokban kell találkozgatnom majd a szerelmemmel.
-De ugye nem lehet akadály ez köztünk hogy bujdosnunk kell amikor találkozni kell???
-Az én részemről biztos hogy nem mert nem bírnék ki egy napot se anélkül hogy lássalak téged!
-Én sem! Nem tudom hogy ez most nyálasan fog hangozni vagy talán nem túl férfias dolog be vallani de veled Zsáklin annyira jó együtt lenni!
Veled önmagamra találtam! Eddig évekig muszáj volt az a kemény gyereket mutatnom és most pedig ön magam lehetek az aki mindig is voltam.
-Annyira örülök, hogy velem mersz önmagad lenni, mert sajnos nem mindig engedhetjük meg magunknak, hogy azt mutassuk akik valójában vagyunk!
De mondd csak miért kellett évekig kemény gyereknek lenned?
-Sosem voltam valami szerény típus de 13 éves koromban.....
-Mi történt ?? Rémült meg Zsáklin.
-Minden meg változott. Emlékszem a szülinapom előtt 1 héttel apu megkérdezte mit szeretnék kérni szülinapomra. Én azt válaszoltam semmi nem kell csak több figyelmet több időt szeretnék tőle kapni. Sosem törődött velem. Soha nem fociztunk együtt talán még egy filmet se néztünk együtt.
Na mind1 aztán amikor elmondtam neki mire vágyom igazán kiröhögött majd ordítozni kezdett, hogy mit nyafogok a szereteről stb..? Fogjam föl, hogy ő a szeretet abban fejezi ki, hogy mindent megvesz nekem amit csak akarok és tanuljam meg az érezlmekkel nem szabad foglalkozni, mert csak meg gyengiti az ember lelkét csak célok legyenek előttem mint például a pénz, siker és a nők..
Én erre azt ordítottam vissza hogy nem akarok ilyen lenni.... De végén csak ilyen lettem.
-Nem vagy ilyen!!! Mondta Zsáklin őszintén.
-Ha most nem is vagyok ilyen de ilyen voltam és te még is belém szerettél.
-Mert én láttam milyen vagy te igazából!
-Köszönök neked mindent
-Nem kell semmit megköszönnöd!
-Dehogy nem! Segítettél önmagamra találni értelmet adtál az életemnek és még sorolhatnám.
-Nem tartozol hálával!
-Szeretlek! Mondta a fiú miközben a lány haját birizgálta.
-Hát én meg tudod nagyon gyűlöllek!
-Aha tudom! Aztán megcsókolták egymást.....
-És akkor gyűlölsz a legjobban amikor ilyen jól csókolsz?
-Ohh most rá jöttél a titkomra!
Aztán beültek a kocsiba kocsikáztak beszélgettek lassan eltelt az idő el kellett indulniuk haza .....
A délután folyamatában megérkezett Zsáklin klipje és az internetre is felkerült....
Zsáklin gyorsan írt egy sms-t Hulió Albertónak hogy nézze meg a neten a klipet majd Zsáklin át szalad Mirandáékhoz a lecke miatt és hogy megmutassa a cd-n a klippet.
Hulió Albertó miközben nézte a klipet csorgott a nyála kissé elragadó volt számára rögtön hívta is zgstudiot hogy megrendelje.....


Hát mára ennyi volt Zsáklin és Hulió Albertó csodás szerelmüknek a története.
Ez volt a 90.rész hát nem csodás??? XD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése