116.rész

Zsáklin nem tudott aludni ezután a bizonyos telefon beszélgetés után ... Nagyon felzaklatódott! Most jött rá nincs mese cselekednie kell és el kell kezdenie az életét élni önállóan.. És most pedig élete legnehezebb döntése előtt állt!!!
Hulió Albertó pedig nyugtalankodott, hogy talán nem most így estére kellett volna hogy elmondja Zsáklinnak hogy lehet meg kéne szökniük.. Gondolta, hogy ezzel felzaklatta a lányt.

Lassacskán eljött a reggel vagyis a hajnal pontosabban. Hulió miközben a kávét szürcsölgette gondolatai erősen Hulió Albertó és Zsáklin szétválasztásán forogtak... Addig törte fejét amíg eszébe nem jutott egy egészen jó kis ötlet.... "-elküldöm egy hétre Hulió Albertót Kanadába addig szépen megrendezek mindent és kitervelem alaposan a dolgokat... nem lesznek ezek együtt amíg én élek!!!!!!!!"  pörgött le mind ez Hulió agyában..

Aztán amikor a nap kezdetét vette Hulió el is kezdte a terve körül a hálót szövögetni.
-Hulió Albertó! Beszélnünk kell! Gyere a dolgozó szobába!
-Nocsak ez fontosnak tűnik!
-Az is!
-Kanadába kéne utaznod egy kis időre intézkedni felügyelni a dolgokat... érted?
-Mi van nem bízol a sógorodban?
-Bizalom nincs olyan ember akiben megbíznék!!! Ne viccelj! Nézz körül és nézd meg hogy miért ilyen kevés a bevétel amikor egyszerűen eddig Kanada volt a legjobban jövedelmező üzletünk! Nekem valami nem tetszik!
-Jó elmegyek de ez az egész biztos nem 2 napig fog tartani!
-Menj nyugodtan egy hétre vagy amennyire akarsz! Most úgy se jársz abba a kócerájba!
-Ümmm nem akarok egy hétig maradni sok dolgom van!
-Például?
-Majd meglátod! Ezzel fel állt a fotelből a fiú.
-Mikor indulsz?
-Holnap hajnalban!

Zsáklin eközben egyedül volt otthon ami most kifejezetten jól jött neki hisz nem volt magánál csak azon járt az agya, hogy mi is lenne a megoldás...
"-Hogyan is lehetnénk Hulió Albertóval boldogok ha ezzel a saját szüleinket tönkre tesszük...de ha nem jövünk össze akkor se leszünk boldogok soha!
Én nem lennék képes mást szeretni, csókolni...áhhh!!! Szerintem már soha nem leszünk boldogok! Ohh bár volna két életem! Erről Zsáklinnak eszébe is jutott egy zene aminek a refrénjében épp ez szerepel Ha volna két életem.... Rá is keresett erre a számra rá jött egy kis depizés és vagy 10-szer meghallgatta. Végül már sírva is fakadt! De aztán erőt vett magán és épp időben, mert a szép szemű SMS-t küldött neki.
"Szívem ha rá érsz hívj fel!"
Zsáklin azonnal hívta.
-Szia kicsim!Szólt bele a telefonba Hulió Albertó.
-Szia!
-Nyugtalan voltam este! Gondolom nem tudtál aludni! Nem kellett volna rád zúdítanom ezt a szökős dolgot.
-Hulió Albertó gyere át kérlek! Most nincs senki tudunk beszélgetni!
-Jó,jó máris ott vagyok!
A fiú perceken belül ott is volt.
A lány már kint várta. A fiú bejött a kapun, mélyen a lány szemébe nézett oda ment hozzá megsimította az arcát majd megcsókolta. Ekkor a lányt olyan bizsergés járta át, hogy tudta NEM ÉLHET a fiú pillantásai, érintései, csókjai és szavai nélkül!!! Ebben a percben a világ végére is elment volna vele!
-Most mit érzel? Kérdi a fiú.
-Most.. őszintén?
-Na?!
-Elmennék veled a világ végére is!!!
-Nem félsz, hogy elbízom magam?
-Nem vagy te érzelmileg olyan erős, hogy elbízd magad!
-Hmm néha úgy érzem te többet tudsz rólam. mint én! Hogy sikerült így megismerned?
-Ez azért van, mert össze tartozunk!
-Sokat gondolkoztál az éjszaka?
-Igen, de kár volt!
-Hmm miért?
-Most hogy megláttalak tudom a választ!
-Mi a válasz?
-Elmegyek veled a világ végére is!
Hirtelen csend támadt de Zsáklin folytatta:
-Ha kell megszököm veled!
-Zsáklin te nem ezt érdemled!
-Nem érdemlem meg, hogy az életem szerelmével éljem le az életem?!
-Honnan tudod, hogy én vagyok az életed szerelme? Még sosem voltál szerelmes! Lehet azért érzel így mert én vagyok az első!
-Te most leakarsz beszélni magadról? Amúgy is te nekem nem csak az első vagy! Te vagy a minden!
-Nem érdemled, hogy elszöksz mint valami besózott nőszemély vagy mint egy ribanc!
-Mi ketten tudjuk az okát a szökésnek! Mások meg nem számítanak  úgy is messzire megyünk innen!
-És a szüleid?
Zsáklin nem bírta tovább hullani kezdtek könnyei akár egy nyári zivatar!
-Na látod! Imádod a szüleidet ahogy ők is téged! Nem teheted meg velük!
-Éppen ezért meg kell bocsássanak!
-Zsáklin te ennyire szeretsz engem?
-Ezek után még kérded te bolond?! Mondta szipogva a lány.
-Meg se érdemellek! Törölgette a lány könnyeit miközben ezt mondta.
-Erre hamarabb rá kellett volna jönnöd! Mondjuk amikor elhatároztad, hogy megszerzel!
-Nem gondoltam, hogy sikerülni fog!
-Én sem! Nevetett a lány
-Zsáklin én most elutazom egy kis időre!
-Hova? Miért?
-Kanadába a rokonaimhoz. Munka ügyben. 5 nap az egész holnap indulok.
-5 nap az nagyon sok!
Gyere velem! Itt az alkalom!
-Komolyan mondod?
-Ha akarod!
-De megszöknénk és utána mi lenne?? Anyádék? És hol laknánk? Azért gondolkodj! Előbb szerezz házat stb. ! Na meg nekem lelkileg fel kell készülnöm erre a bizonyos szökésre és nekem a holnap még korai!
-Jó, jó igazad van! Annyi időt adok amennyit csak akarsz!
-Szeretlek!
-Én is téged! <3
-Hulió Albertó kérlek vigyázz magadra ezen az úton! Olyan messzire mész!
-Nyugodj meg nem most megyek először!
-Jól van! Ugye majd felhívsz ha oda értél?
-Hát igen de tudod akkor itt Magyarországon este lesz vagy hajnal mire én oda érek!
-Nem baj felőlem hajnalban is hívhatsz csak halljam a hangodat!
-Rendben akkor majd hívlak! Mindennap hívni foglak!
-El is várom!
-Nos most akkor megyek még Róbertóhoz is beugrok!
-Rendben!
-Szeretlek! Vigyázz magadra te is!
-Jól van én is téged!
Hulió Albertó forrón megcsókolta a lányt majd szorosan ölelkezni kezdtek végül pedig búcsút vettek egymástól!

Hulió Albertó már indult is Róbertóhoz és közben csak gondolkozott, hogy mit hogyan csináljon, hogy Zsáklint hova vigye hogyan szökjenek meg... És mindezek közben boldog volt eddig sem kételkedett, hogy szereti őt Zsáklin na, de most már tudta, hogy ez tényleg igazi tiszta szerelem!

-Csá. ment be az ajtón Hulió Albertó és köszönt.
-Na csáó! Fura vagy!
-Mert most aztán benne vagyok a nagy betűs életben!
-Elveszed Zsáklint? :D
-Elfogunk szökni!
-ŐŐŐŐ.. És erről Zsáklin tud?
-Hogyne tudna! Bele egyezett! Nagyon szeret engem! mondta a fiú annyira, de annyira szerelmesen!
Robertó ezen csak mosolygott egyet majd vállon veregette barátját!
-Megérdemled hogy szeressen!
-Áhh ez nem igaz!
-De igen mert sokat küzdöttél miatta!
-És még mennyit fogok!
-Számíthatsz rám bármiben! Segítek a szöktetésben is!
-Köszönöm! De egyenlőre azt se tudom hova szökjünk!
-Figyelj ideiglenesen mehetnétek apám egyik olasz nyaralójába!
-Hmm köszönöm ez nem rossz ötlet! De tudod anyámékat is szöktetnem kell!
-Nem baj az! Megoldjuk! És amúgy Lacit jobb ha nem kevered bele!
-Igazad van!
-Szóval bármilyen segítségre szükséged van támaszkodj rám! Ha Lacit bele keverjük megtalál téged!
-De Laci után te rajtad fog keresni tuti!
-Majd teszem, hogy nem tudok semmit! Figyelj semmi feltűnés nem kell! Én nem fogok eltűnni szépen itt leszek és innen irányítom a dolgokat!
-Hmm igaza van ha te is eltűnnél az feltűnő lenne!
-Na meg ne járjunk túl sűrűn össze de ne is hanyagoljuk egymást!
-Rendben csak semmi feltűnősködés!
-Pontosan! Áhh nem vagy te hülye gyerek Robertó! Mondta magának Robertó olyan kis egósan!
-Viszont most elfogok utazni 5 napra úgy hogy igazából nem tudom a szökés időpontját na meg valami házat is néznünk kéne!
-Hova utazol?
-Kanadába Ricsiékhez!
-Áhh és hogy, hogy?
-Apám küldött üzleti ügyben! Azt mondta hogy nézzek körül túl kevés a bevétel mostanság!
-Ja értem!  Mikor indulsz?
-Holnap hajnalban!



Már hajnalodott a növényeken apró harmat cseppeket csillogtattak meg a felkelő nap apró kis sugarai még nagyon kora hajnal volt! Nyugaton a sötétség uralkodott még a hold végezte dolgát! Keleten pedig már éledezett a világ! Ebben a nyugodt időszakban mégis izgalmas dolgok történtek... Egy sötét szobában megcsörrent egy telefon.. Majd a telefonba egy lágy szerelmes hang szólt:
-Hulió Albertó!?
-Szerelmem készen állsz?
-Igen! Akkor történjen aminek történnie kell!
-Gyere ki a hátsó ablakon itt várlak!
-Megyek!
Zsáklin így is tett kiment a fürdőszobájának azon az ablakán amin nem volt szúnyogháló! Már látta a fiiút a hátsó kapunál állt várta őt...  Segített a lánynak átmászni a kapun! Majd beszélták Hulió Albertó Mercédeszébe és szélsebesen száguldottak a repülőtért felé hisz indultak!
Erre pedig hirtelen homály lepett el mindent s csak ennyit lehetett Hallani
-ne, ne ez nem lehet!!!!! Ébredt fel Hulió..
"-Hmm ez csak álom volt??? Úristen mi van ha... Hmm jobb ha szemmel tatom ezt a fiút!"
Majd körül nézett Ivett nem volt mellette... Bement a fürdőszobába Ott találta Ivettet aki épp fésülködött.
-Hát te? Kérdezte a nő meglepődve!
-Ezt én akartam kérdezni!
-Én viszem ki Hulió Albertót a reptérre!
-Mennyi az idő?
-Hajnali fél 4!
-Hmm...
-Jól vagy nagyon le vagy izzadva?!
-Igen tökéletesen vagyok!
Hulió kiment a szobából körül nézett majd benyitott Hulió Albertó szobájába ahol nem volt senki... Aztán beljebb ment elindult Hulió Albertó fürdőszobája felé ,meg állt az ajtó előtt és kopogtatott.
-Ki az? Szólt ki a fiú onnan.
Ekkor Hulió vett egy mély levegőt hisz megnyugodott!
-Készülődsz szólt be keményen Hulió!
-Már kész vagyok! Nyitotta ki az ajtót a fiú.
-Rendben! Nézett mélyen fia szemébe az ember.

Ezután kijelentette Hulió, hogy ő akarja kivinni a repülőtérre fiát.
-Tudod mit menjünk mindketten mondta a nő végül!
-Hmm jól van!
Hulió Albertó csak nézett nem értette mi baja van az apjának de tudta a fiú hogy ezt ő bizonyára nem értheti.
Kivitték a reptérre elköszöntek tőle, megnézték ahogy felszáll a gépe s ekkor fogta el csak igazán nyugodtság Huliót.... Ivett aggódóan nézett a felszálló repülőre amin egyetlen imádott fia ült... Pillantását Hulióra vetette remélte hogy rajta is ezt fogja látni de helyette most látta a legnyugodtabbnak az elmúlt két órában férjét.
-Hulió mondd csak mit érzel most?
A férfi meglepődötten nézett sőt egy kicsit hülyének is nézte a nőt, hogy miért kérdez tőle ilyet.
-Hogy, hogy mit érzek?
-Tudod amióta fel keltél azóta idegesnek láttalak! És most amikor a fiúnk felszállt a repülőgépre pont amikor most kéne elkezdened idegesnek lenni, most látom azt, hogy nyugodt vagy!
-Nyugodt vagyok tudom, hogy jó helyre megy! Mondta lekezelően4 A nő inkább már nem mondott semmit se a férjére hagyta a dolgokat.. mint általában.

3 óra múlva..
Hulió Albertó felébredt már most hiányzott neki otthona és legfőképp a lány.
Aztán elkezdett a telefonjáról fülhallgatóval zenét hallgatni és várta hogy az idő teljen és végre oda érjen stb..