2011. március 6., vasárnap

Szétválasztott szívek 59.rész.

Hulió Albertó elkezdte nézegetni a képeit Zsáklinnak. Elsőnek azt az albumot nézte meg ahol csak olyan képek voltak amin egyedül a szépsége volt. Hát mit ne mondjak a fiúnak még a lélegzete is elállt annyira szép képek voltak a lányról de persze élőben a lány még szebb....

-Nem csodálom Zsáklinom hogy beléd estem..... nézte a képeket teljesen elámulva....

-Mit csinálsz fiam? Kérdezett rá Ivett Hulió Albertóra...
-Gyere nézd meg.....
Ivett  ülő fia mögé állt s a vállaira tette kezeit majd ő is mosolyogva nézte mennyjelöltéről a képeket.
-Ahha szóval ezt nézed ilyen nagy érdeklődéssel.
A szép szemű szóhoz se tudott jutni annyira elvarázsolták a lány szolid de még is érzéki és bájos képeitől....
-Ohh fiam az arcodra van írva hogy meghalsz ezért a lányért.
-Illik hozzám?
-Ümmm hát nem is tudom ..... szívta a vérét fiánaaak.....
-Miért szerinted mi a baj? Kérdezte a fiú meglepődve.
-Hát túl tökéletes Nevetett anyja.
-Azt hittem már hogy nem illünk össze !!
-Dehogy nem! Nagyon szép pár lennétek.
-Leszünk!
-Adja a jó isten fiam hogy így legyen!
-Így lesz!
-Hmm nagyon magabiztos vagy!
-Én mindig!
-Csak nehogy csalódj inkább ne éld bele magad.
-Ne is mond a csalódástól rettegek a legjobban.
-Túl kell lenni azon is.
Kis idő után Hulió Albertó fel tett anyjának egy kérdést -Anyu neked tetszett apu amikor hozzá mentél?
-Öhm hát akkoriban volt benne valami ami megfogott és felkeltette az érdeklődésem de igazából sosem voltam igazán oda érte.
-Akkor meg minek mentél hozzá? Mert nem hiszem hogy a papójék erőltették volna ezt..
-Na most inkább megyek....
-Ne már anyu kérlek te is beszéld meg velem a dolgaid.....
Ivett nem akarta múltját fel tárni...
-De semmi értelme....
-Valamit titkolsz előttem.Kérlek áruld el.
-Nincs mit elárulnom.
-Volt valaki más apu előtt?
Ivett csak meglepetten nézett a fiára.
-Hogy juthat ilyen eszedbe én rendes lány voltam nem voltam senkivel sem.
-Üm nem arra gondoltam... Hanem hogy szerelmes voltál valakibe előtte?
-Nem szeretnék ilyenekről beszélni könnyezett be a nő.
-Szóval igen!
-Igen szerettem egy szegény fiút aki úgy volt hogy elvesz csak pénzt keres.... Én vártam rá éveket de nem jött és olyan csalódás ért engem, hogy utána már nem érdekelt semmi és ezért hozzá mentem apádhoz.Azt hittem majd ő segít elfelejteni.
-De helyette csak még jobban tönkre tette az életed.
-Mondhatni így volt.
-Örülök hogy ezt kiszedtem belőled most már értem mi volt az a hihetetlen ok hogy képes voltál hozzá menni ehhez az emberhez.
-Ajj fiam ne beszélj így apádról még is csak az apád és akár mennyire gonosz de szeret téged a szíve mélyén.
-Jaja a maga módján... figyelj anyu én is szeretem őt a szívem mélyén de az valahol nagyon mélyen van.
-Nem gondolod hogy így épp olyan leszel mint ő.
-Nem mert nekem van arra okom hogy így érezzek amíg én nem ártottam neki semmit és még is elég érdekesen szeret engem.
-Igazad van.s
-Na látod.
-Mit csinálsz ma?
-Megyek gyúrni aztán fogalmam sincs mit csinálok a nap hátra lévő részében.
Később a fiú már a konditeremben találta magát és bele kezdett a testének edzésébe...
A szépszemű elképeztően szexuálisan nézett ki ahogy izom pólóban sulyzozott és egyéb erősítéseket végzett el amitől testéből csak úgy folyt az izzadság aminek kifejezetten jó illata volt.....

Késő délután van Zsáklin épp haza ért az iskolából amikor nagy szüleit az,az Gizit és Gézát a nappaliban találja a szüleivel beszélgetve....
-Sziasztok Mosolyogva rohant s ölelte meg a lány mámiját majd megpuszilgatta és ment oda nagy apjához is....
A lány aztán rohant is szokás szerint át öltözni szoknyába....
-Hogy vagy Zsáklinka kérdezte Gizi unokáját.
-Köszike jól és ti?
-Mi is elvagyunk.
-És Lúszióékkal mi a helyzet?
-Jól vannak a kicsi annyira édes...
-Ajj már annyira hiányzik nekem.
Így folytatódott a beszélgetés tovább egy órán át mert Giziéknek menniük kellett.
Melissza és Zsáklin elkezdtek össze szedelőzködni a vendégek után.
-Zsáklin azt hiszem, nekünk van egy kis dolgunk.
-Mire célzol anyu?
-A tegnapi kis vitánkra azt hiszem semmi értelme hogy mi most össze vesztünk.
-De legalább részesítenél engem abban a tiszteletben hogy lemondod mi a gondod velem?
-Semmi igazából csak fel akartam nyitni a szemed hogy már nem vagy kicsike kezdesz felnőni és ilyenkor már nem illene arról beszélni hogy ki
tetszik neked és te kinek tetszel stb...
-Igazad van és ezt én is tudom de azt gondoltam veletek még erről is lehet beszélni de úgy látom nem.
-Figyelj lehet hogy túl elengedtünk benneteket de azért szeretnénk be tartani a szokásokat és megtartani is úgy hogy kérlek velünk csak akkor
oszd meg ha valaki bejön neked ha komoly jó persze velem azt is meg beszélheted ha esteleg valaki pusztán külsőleg kelti fel a figyelmed de azért az apád előtt ne nagyon beszélj erről.
-Rendben ebben van igazság csak nem tudtam a nagy szám fékezni! Bocsánat, hogy ki akadtam csak nem szoktál velem így beszélni.
-Nem baj! Én is elnézést kérek hogy annyira mogorva hangnemet engedtem meg veled szemben.
-Meg van bocsájtva anyuskám.
-Jól van akkor lányom.
Aztán anya és lánya szoros ölelésbe kezdtek majd Alex is belépett a konyhába és csak mosolyogva nézte őket.
-Na végre hogy kibékült ez a két harcias nő!
-Szóval harciasak vagyunk??? Kérdezték egyszerre Zsáklinék.
-ÁÁÁ nem!!! De kérlek ne nézzetek a szép szemeitekkel ilyen csúnyán rám mert ezzel képesek lennétek engem kinyírni.
Melissza erre felhúzta szemöldökét és így válaszolt.
-Hát igen valahogy neked mindig a nézésem volt az egyik gyenge pontod.
-Aha.... de mos  hogy még Zsáklin is így nézett szinte rettegtem.
-Pedig mi ártalmatlanok vagyunk! Nevetve mondta Zsáklin.
-Jah addig amíg a körmeiteket nem élezitek ki nem álltok neki kapargálni engem.
-A kapargálást Zsáklin majd meghagyja nekem .... mondta vadan Melissza.....
Zsáklin azt se tudta hova nézzen hisz látta szülein a hirtelen beindulást így szépen lassan inkább lelépett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése