Szétválasztott szívek 18,rész

Hétfő van Zsáklin épp most van az első ének óráján ahol a tanár egyből felfedezi Zsáklin énekesi tehetségét.
Az óra végén a tanár felszólította Zsáklint amikor ki akart menni a teremből.
-Zsáklin kis asszony!
-Igen tanár nő?
- Ugye tudod mennyire tehetséges vagy az éneklésben?
-Hát igen sokat foglalkoztam az elmúlt években a hangom fejlesztésével.
-Mond csak most nem érdekelne téged egy ének tehetség fejlesztős dolog?
-Hát végül is .....
-Minden hétfőn 7-8. órába lenne fél évig.
-Hát ha csak fél év akkor persze elfogadom.
-Jajj nagyon örülök a pontos részletekről mén informállak.
-Köszönöm.Viszont látásra!
-Szia.
-Na mit akart az ének tanár tőled?
-Felfedezte a tehetségem!
-Ohh és?
-Ének tehetség fejlesztésre akarok menni.
-Hát igen akinek ennyire jó hangja van!
-Kösz.


A lányok az ének teremmel szemben lévő folyóson álldogáltak amikor Hulió Albertó oda ment hozzájuk.
-Sziasztok!
-Szia!köszönt vissza neki Miranda.
Zsáklin még rá se nézett inkább neki állt a történelem füzetében lévő vázlatokat olvasni.
-Mit csinálsz Zsáklin ??? Kérdezte Hulió Albertó érdeklődően.
Miranda pedig szépen csendben eltűnt a színről nem akarta kivárni ennek a végét.....
Hulió Albertó percekig nézte Zsáklint aki csak olvasott.
Amikor a fiú már nem bírta tovább azt, hogy nem láthassa a füzettől a lány szemeit akkor kitépte szó szerint a kezéből a füzetet.
A lány csak mérgesen rá nézett szinte meg gyilkolta szemeivel.
-Na végre láthatom a szemeid már majdnem kezdtem rosszul lenni .
Lettél volna rosszul te kis... mondta a lány magában.
-Szólalj meg légyszi.
Addig örülj még nem mondok semmit...gondolta Zsáklin.
-Haragszol mi?
Zsáklin csak mérgesen felhúzta az egyik szemöldökét.
-Hát jó végül is igazad van, mert meg ígértem de nem tartottam be.Na itt a füzeted és bocsi.
A lány csak elégedetten elment meg kereste Mirandát.

-Na mi van Hulió Albertó?
-Semmi teljesen haragszik rám.
-Valahogy meg kell puhítanod a szívét!
-ÁÁÁ most hagyom egy kicsit hagy gondolkozzon el a dolgokon.
-Hát jó.

Zsáklin és Miranda beszélgettek amikor egyik fiú osztály társuk oda ment hozzájuk Pedró.
-Sziasztok csajok!
-Szia. Zsáklin végig mérte tekintetét a fiún aki eléggé bejött neki.
Világos kreol bőre sötét barna haj, zöldes barna szem, 175 cm körüli magasságú fiú igen csak Zsáklin ízlése volt.
-Hali.Köszönt Miranda is.
-Tanultatok történelemre?
-Én igen!Mondta Zsáklin.
-Én is.
-Jól van mert most tudtam meg, hogy még se írunk ma belőle.
-Hát ez egészen jó hír.
-Ja főleg nekem, mert én nem tanultam.
-Nem volt időd biztos.
-Hát nem.Aki tánc suliba jár annak elég kevés az ideje.
-Tánc suliba jársz?? kérdezte érdeklődően Zsáklin.
-Igen hipp hopp táncot tanulok .Tánc tanár szeretnék lenni.
-Az tök jó.Én régen három évig has táncoltam.
-Az is jó tánc ám nézett végig a fiú Zsáklinon miközben elképzelte ahogyan a lány has táncol. Egyébként már a roma tánc után is kutakodtam, mert engem az is nagyon érdekel.Szólalt meg újra Pedró az ábrándozás után.
-Hát az jó tánc fajta az biztos.Mondta Zsáklin
-Majd egyszer mutassátok meg nekem hogy tudtok táncolni.
A lányok csak egymásra nevettek.
-Oks.
-Amúgy nektek nincs kedvetek néha eljárni táncolni amikor van egy kis szabad időtök?
-Lenne kedv de szabad idő az nincs.Mondták a lányok.
-Hát igen ez a 24 óra annyira kevés egy naphoz.
-Ugye ?? szerintem is.Örült Zsáklin hogy nem csak egyedül lássa ezt így.
-Gyere egy kicsit Miranda ! szólt oda Annabella.
-Jövök ! Majd mindjárt jövök.
-Jó.
Zsáklin és a fiú renget nevetgéltek ismerkedtek ami szemet szúrt Hulió Albertónak is.