2011. február 6., vasárnap

Szétválasztott szívek 39.érsz

Zsáklin egyedül folytatta addig a munkát még Hulió Albertó a távolban volt....(illetve a mosdóban)
-Figyeljetek gyerekek most jön a kísérelet veszélyes része!Robbanékony anyagot öntünk bele tehát szépen lassan.
A tanár telefonja megcsörrent és mivel volt olyan barom és a kísérletét nem kavargatta ahogy igényelné elkezdett füstölni és
az eszközök fel forrósodni ami a függönyhöz hozzá értek a függönyök kigyulladtak és kissé a tanár hajába is bele kapott aztán
egyre jobban égett minden a tanulók arra lettek figyelmesek hogy büdös van és, hogy a tanár haja ég...
-tanárnő a haja és terem!
-ÁÁÁÁ menjetek ki én is jövök....
Zsáklin mivel a terem elejében volt és az ajtó a terem végében volt és mindenki tolongott ki és fel is löktél nem egyszer nem tudott kijutni még a tanár is hamarabb ki jött természetesen a tűzoltók már úton voltak mert már  megszólalt a tűz csengő amire Hulió Albertóék igy figyelmesek lettek és mentek is megnézni hogy mi az.
A tanár a gyerekeket számolta mikor Miranda szólni akart hogy Zsáklin nincs meg.
-Tanárnő!!
-Várj egy picit számolnom kell hogy meg e van mindenki.
-De!!!
-Úr isten ki gyulladt a kísérelet közben a terem!mondta Hulió Albertó.
-Megnézem a húgom hogy jól- e van.Mondta kétségbe esve Robertó
-Én meg Zsáklint.
Miután körül nézett minden hol a fiú és nem találta Zsáklint nagyon megijedt.
-Hol van Zsáklin Miranda?
-Bent ragadt szerintem. Próbáltam szólni a tanárnak de nem figyel rám...
-Úristen....Meg kell mentenem.
-Hova mész Hulió Albertó?
-Be megyek érte!
-De úristen vigyázz magadra!
Hulió Albertó elindult a tűz felé  s az ajtóba beakadt inge de annyira sietet hogy inkább le tépte az igjét magáról és ment
óvatosan a lányt keresni.
-Ott van! Látta ahogy Zsáklin elájulva fekszik és még pont hozzá nem értek el a nagy tűz lángjai amitől alig látott a fiú de
akkor is kitartóan felemelte a lányt a földről és a karjaiban kivitte a teljesen elgyengült lányt aki nem volt magánál.
Épp ekkor megérkeztek a tűzoltók .A fiú kivitte a lányt és leült vele a fűbe és ölébe fektette keltegetni próbálta.
-Kelj fel!!Kérlek!!Miranda szerezz egyik vizet!Hulió Albertó gondoskodóan bánt a lánnyal s gyengéden meg pofozgatta...
-Itt a víz,,,
A fiú lelocsolta a lány arcát és szájához tette a vizet....
Zsáklin arra ébredezett hogy valaki gyengéden simogassa nedves bőrét aztán érzett egy füstös és férfias finom parfüm illatot.
Mikor kinyitotta résnyire szemeit a fiú aggódó tekintetét látta...
-Ömmm tee??
-Úristen végre!Kiáltott fel a Hulió Albertó.
-Fel hívom a szüleit.Mondta Miranda
-Jó.
-Mi történt? ült fel a lány de annyira gyenge volt hogy rögtön vissza dölt.
-Nyugi már dőlj szépen vissza rám...
A lány kissé kellemetlenül érezte magát a fiú közelsége miatt.
-Bent ragadtam a tűzben?
-Sajnos igen....
-És te jöttél be utánam??
-Én.
-Megmentettél?
-Meg.
-Köszönöm.
-Nincs mit! rosszul is lennék ha valami bajod esett volna.
-Kérlek ne kezd megint.
-Jó bocs.
A lány tovább szagolgatta azt a kellemes illatot és nézte a fiú izmos felső testét ami csupasz volt hisz letépte az inget magáról...
-Zsáklin jól vagy?Kérdezte aggódóan Miranda
-Igen..
-Szóltam apádéknak.
-Jó.
-Kis asszony baja esett???kérdezte az egyik tűzoltó.
-Mondhatni igen.
-Akkor menjen a mentő autóhoz.
-Hát nem hiszem hogy lábra tudok állni nagyon szédülök.
-Oda viszlek nyugi.Mondta segítő készen a fiú....
-Öhmm.
-Rendben vigye oda.
A lány kissé szégyenlősen nézett a fiúra.
-Légy szíves bele kapaszkodnál a nyakamba?
-Mert?
-Úgy kényelmesebb lenne cipelni téged.
-jah persze.
A lány elgyengülve ért hozzá a  fiú nyakához....A fiú szintén kissé kellemetlenül  érezte magát de még is örült hogy a lány ennyire közel van hozzá.
Egymás szemeit nézték hosszú percekig amíg oda nem értek a mentő kocsihoz.
-Kössz.
A fiú csak egy kedves mosolyt ejtett és várta hogy mit mondanak a lányról....
Pár perc múlva.
-Hogy van Zsáklin?kérdezte az ápoló nőtől a fiú.
-ÓÓÓ milyen aggódást látok magán de nyugodjon meg nem komoly annyira kicsit beleszívódott a szervezetébe a füst és a fejét is megüthette
de pár napot pihen és jól is lesz.
-Hála istennek.
-Talán a barátja vagy?
-Sajnos nem.
-ÓÓÓ értem sajnos.
-Hol van Zsáklin kérdezte Miranádtól Alex. Hulió Albertó hátra fordult és nézte Alexéket.
-A mentő kocsiban.Felelt Miranda Alex kérdésére.
- Úristen! Mentek oda a kocsihoz a szülők aggódva.
Aztán Melissza meg látta félmeztelenül Hulió Albertót és fel is ismerte...
-Jó napot a fiatal hölgyet keresik?szólt oda az ápoló nő
-Igen Rafael Zsáklint.
-Jöjjenek be a kocsiba.
-Köszönjük.
-Ajj anyu,apu de jó hogy itt vagytok.
-Még is mi történt?
-Kísérleteztünk és a tanár felgyújtotta a termet.
-Jézusom és te hogy ragadtál bent?
-Mindenki fel lökött és én már mire kitudtam volna jutni elájultam.
-Még szerencse hogy a fiatal ember jött és megmentett.
-Öhh igen mondta kínosan Zsáklin hisz nem szerette volna ha kiderül ki is mentette meg.
-Ki az a fiatal ember? kérdezte Alex.
-Hát az aki ott áll félmeztelenül a kocsi előtt szólalt meg az ápóló nő.
Melissza csak érdekesen nézett...
-Hulió fia???? kérdezte Zsáklintól az anyja.
-Öhh igen.
-Honnan tudta hogy te bent vagy?
-Együtt van óránk.
-ezt miért nem mondta eddig???
-Nem akartam hogy ideges legyél.
-Kedves vagy nagyon.Mondta flegmán és idegesen Melisza.
-Kérem hagyják egy kicsit a hölgyet még vérvételt csinálunk és mehet is haza igazolást is adunk hogy kipihenhesse magát  pár napig.

-Rendben köszönjük.
Mikor kimentek Hulió Albertó még mindig a mentő közelében volt és Robertóval beszélt.
-nem gondolod Melissza meg kéne köszönnöm a fiúnak hogy meg mentette?
-Hát nem is tudom.
-Oda megyek hozzá jó?
-Menj.
Alex elindult a fiú irányába kissé kellemetlenül és feszülten hisz még is Hulió fia volt és ez sok mindent megnehezít......

Hulió Albertó elmerengett ma elé és csak azt vette észre hogy Alex közeledik felé.-Úristen ez Zsáklin apja és közeledik felénk...
-ÓÓ jobb ha én háttérbe szorulok.Szorult a háttérbe Robertó miközben ezt mondta
-Oké....

-Szia.Te vagy Hulió fia?
-Hello igen.
-És te mentetted meg a lányomat ugye?
-Én.
-Köszönöm szépen hogy megmentetted...ezt nem is lehet szavakkal elmondani mennyire hálás vagyok.
-Szívesen.
Alex csak hálásan nézett a fiúra kezet fogott vele aztán csak nézésével búcsúzott a fiútól.

-Még kezet is fogott veled???
-Ja ezen én is lestem azért.
-Kedves apósod van.
-Hmmm nem az apósom.
-Hát azért barátom tényleg nem volt semmi ahogyan megmentetted.
-Jó hogy bementem mert már a lángok közeledtek felé.
-Kíváncsi vagyok ezek után hogy fog veled viselkedni
-Ugyan úgy.
-Lehet megpuhult a kicsi szíve nem gondolod?
-Azt csak ő tudhatja.
-Amúgy nem fázol így félmeztelenül ennyi ideje?
-Most hogy így mondod kicsit kirázott a hideg de nem tom nincs mit fel vegyek.
-Nesze itt a pulcsim.
-Kössz.Majd anyum ki mossa és hozom vissza.
-Oké. Rá ér.
Később az igazgató bejelentette hogy az összes tanuló kap egy nap szünetet amit nem kell igazolni addig rendbe hozzák az udvart és most egy darabig
nem lesz kémia óra sem.Ezek után mindenki haza ment.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése