-Hár akkor beszélgessünk tovább.
-Na és miről szeretnél beszélni?
-Nem tudom.Mesélj valamit magadról!
-Mit??
-Mióta laksz Pesten?
-3 hónapja.
-Akkor már értem hogy miért nem találkoztam veled hamarabb.
-De a boltba igen.
-ÁÁ szóval még is emlékszel.
-Aha mert akkor jöttem rá hogy ki vagy.
-Nekem azért volt annyira emlékezetes mert akkor néztem bele elsőnek a szemeidbe.
És csak most is nézték egymás szemét......
-Mikor van a szülinapod? kérdezte Hulió Albertó
-Február 27.Neked?
-Október 8
-Akkor nem soká.
-Ja tiszta öreg vagyok.
-Mennyi?
-17 leszek.
-ÁÁÁ akkor még gyereknek számítasz.
-Te mennyi vagy?
-Most 14
-Csaak?
-Ja.
-Azt hittem 15 és akkor most csak egy évvel vagy idősebb a tesódnál?
-ja ja.
-Akkor jól el vagytok.
-Jah a bolondommal.És te a húgoddal?
-Hát öm mivel nem sokat vagyok otthon nem igazán szoktunk beszélgetni stb.... meg a kor különbség is.
-Értem.És hol szoktál lenni ha nem otthon?
-Barátoknál,néha rokonokhoz elmegyek, vagy öhm van más idő töltésem is,de már csak az is jó, ha a kocsimban ülök és megyek és akkor semmi nem számít!Imádok vezetni.
-Van egy olyan sejtelmem, hogy a legfőbb időtöltésed a csajozás.
-Hmmm hát ki kell használni azt ha az embert jó külsővel áldja meg az isten.
-Hát persze....
-Amúgy nem vagyok nagyon egoista.
-Az se baj ha az vagy.
-Ja mert te is vagy mi?
-Megvagyok elégedve magammal, de azért nem imádom magam.
-Pedig megérteném, ha imádnád mert te tényleg jól nézel ki.
-Köszi.
-Ráadásul jó fej is vagy
-Amúgy te is az vagy.
-Örülök hogy így gondolod.
-Vagy legalább akkor amikor tudsz uralkodni magadon.
-Pedig hidd el már nagyon nehezen bírom....hajolt közel és csak a lány csillogó ajkait figyelte...
A lány pedig azt se tudta hova nézzen a szemét vagy a száját.
És ekkor megszólalt a csengő.....
-Viszont látásra köszöntek a gyerekek miután össze pakoltak...
-csajok haza vigyünk benneteket? kérdezte Annabella.
-Menj csak Miranda nekem még beszélnem kell valakivel.
-Jól van.De akkor hogy mész haza?
-Majd szólók anyunak.
-Jó akkor szia.
-Sziasztok.
-Na jó menj Robertó majd délután beszélünk csá.
-Csáó.Köszönt el Robertó aztán kacsintott Hulió Albetóra a mert a Zsáklin közeledett a Hulió Albertó felé.
-Gyere Zsáklin leülünk az erdőben egy padra.
-Jól van.
-Hát öm nehéz ezt elmondani neked....
-Na mond csak.
Erre megszólalt Zsáklin telefonja.
-Pillanat.
-Jó, persze.
-Szia anyu.
-Szia! Hol vagy?
-Még a suliba.
-Egy perc és ott vagyok mert itt vagyok a közelben és Luszióék már ott vannak nálunk a kapuban.
-Jajj de jó...
-Mindjárt ott vagyok .
-Jó csáó.
-Cső.
-Sajnálom de nem fogom tudni elmondani neked mindjárt itt az anyám.
-Jól van nem baj majd holnap!
-Oké.
Ezzel felkelt a fiú is a padról és elbúcsúzott a lánytól.
-Hát akkor szia jó legyél.
-Szia !
A fiú elindult kocsijához de hátra fordult és ejtett még egy mosolyt arcán és ment tovább.
Mire elment a fiú Melissza is oda ért..
-Na siessünk.
-Jóóó...
Zsáklinék haza értek és Lúszióék fogadták őket a kapuban nagy örömmel.
Be mentek a házban ettek, ittak jól el voltak és Alex is haza ment a cégtől.
 |
| Bianka&Lúszió |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése