-Jól van hát én vagyok az egyetlen lány gyerekük anyuéknak.
-Van bátyád?
-Öcsém van.
-Kicsi?
-13 éves.
-Akkor nem.
-Hát nem.Neked van tesód?
-Egy bátyám aki fél testvérem ,de végül is ki tudja hány van, meg egy édes testvérem egy 8 éves kislány.
-Hát igen kitudja hány fél testvéred van....
-Ilyen embert mint az apám....
-Nem jöttök ki jól?
-Egész életemben veszekedtünk nem értünk egyet semmiben sem.
-Az gáz.
-Hát ja de ez van.
A lány és a fiú beszélgetés közben csinálták a kísérletet is.
-Na lassan kész leszünk!! Szólalt meg Hulió Albertó.
-Már alig várom elegem van ebből a szarból.
-Zsáklin!
-Mi az?
-Olyan szép vagy...
-Már megint kezded?
-Direkt mondtam!!! nevetett a fiú....
-Hogy te milyen viccelős vagy.
-Amúgy nem vicc tényleg az vagy de tudom hogy ezt nem szabad mondanom neked.
-Azért jól esik ha ezt mondod.
-Na csak nem ott vagyok a toppon nálad?
-Ezt is csak direkt mondod ??
A fiú csak közel hajol hozzá s csábitóóó hangon mondta...: ezt őszintén kérdeztem.
-Nem érdekelsz engem.
-Azé miatt ami a szüleink közt volt.
-Nem feltétlenül.De amúgy már tudod hogy mi volt?
-Van egy apám aki volt olyan kedves és hozzá vágta a fejemhez hogy nekem ehhez semi közöm.
-Jézusom!!! Pont neked nincs ehhez közöd? Pedig azért jogod lenne megtudni.
-Hát igen.De csak miattad akarom tudni kíváncsi vagyok mi lehet annyira vissza taszító.Amúgy te hogy tudtad meg?
-Megkérdeztem anyámat hogy miért nem menyasszonyi ruhában ment hozzá az apámhoz meg ilyesmi és akkor elmesélte hogy mert
volt előtte egy házassága. Aztán egy idő után megkérdeztem mi történt hogy véget ért az előző házassága és elmesélt mindent...
-Mond már el nekem légyszi!!!
-Most?
-Igen!
-ÁÁ majd ha csak ketten leszünk!
-Miért lesz olyan hogy csak ketten leszünk ? húzta fel a szemöldökét a fiú.
-Csak akkor amikor elmesélem neked hogy miért.
-Talán félnél velem kettesbe maradni?
-Hát azt mondtad nem ennél meg szóval nem !
-Na jó befejezem mielőtt még olyat mondanák hogy nem állnál velem szóba.
-Rossz hatással vagyok rád.
-De még mennyire!!!!
-Jobb lesz ha kerülsz!
-Hiányoznék neked biztos!
-Jah feltétlenül.
-Látod tényleg nem utálsz te engem.
-Annyira.
-Olyan kis szemét vagy.
-Te is.
-Mert?
-Látszik rólad.
-ÁÁÁ csengettek!
-Akkor majd szünet után...itt.
-Hmm mit csinálunk ???
-Szerinted???
-Nekem lenne elképzelésem.
-Nekem is!
-HMM például?
-befejezzük a munkánk.
-Én is erre gondoltam.
-Persze....mondta hitetlenkedve a lány
Az udvaron elégedetten ült a padon a fiú.
-Na barátom mi történt?
-Jól elbeszélgettünk nagyon.
-Láttam ám én.
-Egyre jobban tetszik.
-Szerelem lesz a vége!
-Nem hiszem hogy belém fog szeretni.
-ŐŐŐ én arra gondoltam hogy te fogsz bele szeretni ráadásul rövid időn belül.
-ÜMMM nem akarok.
-Ha ez akarattól függene könnyebb lenne.
-Annyira különleges lány....
-Az a baj vele hogy szerinted nem csak szép hanem bírod a buráját.
-És?
-És ha szeretünk valakit akkor a belsejét szeretjük .Neki pedig a külsője belsője jó.
-Nagyon jó!
-Látod hogy oda vagy érte?
-Akkor mit csináljak megelőzés képpen hogy ne legyek szerelmes?
-Semmit mert szerelmesnek lenni jó!Próbáld a saját bőrödön tapasztalni ezt.
-De félek.
-Ha legyőzzük a félelmeinket akkor leszünk igazán erősek.És te akarsz lenni az erős Hulio Albertó nem?
-De.
-Akkor itt az idő hogy túl ess ezen.És hagyd hogy az idő segítsen ebben.
-Nagyon bölcs vagy ami az illeti.
-Egyszerűen csak muszáj téged felkészítenem az életre.
-Jól van apa nevetett a fiú.
-Ja szóval most már én vagyok az apád király.
-Te akarsz engem felkészíteni akkor csak is apa ként nézhetek rád nem?
-Jah hát igen.
-Az igazi apámtól sokat nem tanulhatok csak azt amire magamtól is rá jöttem.
-Hát igen a csajozás....
-Pontosan.
-Mit beszéltetek ennyire sokat?Kérdezte Miranda.
-Hát tisztáztunk egy s más dolgot.
-Hmm ez egészen különösen hangzik.
-Csak azt beszéltük meg hogy normálisan fogunk egymással viselkedni ő nem hajt rám én nem utálom ki őt a világból.
-OOOO! Ennyi?
-Aztán a családjainkról beszéltünk pár szót.
-Értem szóval legjobb barátok lesztek?
-Azért annyira nem!
És ekkor megszólalt a csengő jött az utolsó óra.
-Hát újra itt....
-Hol máshol.
-Hol is hagytuk abba?
-Hát még bele kell önetni ez ja és ez .... mutatta a lány a fiúnak aki csak nevetett rajta.
-Nem erre gondoltam a beszélgetésre.
-Jaa nevtett a lány.Hát épp azt mondtam hogy látszik te is mennyire kis szemét vagy.
-Egy kicsit mindenkinek annak kell lenni nem?
-Hát nem igazán mind1.
Pár percnyi elhallgatás után a fiú újra elkezdett beszélni.
-Óra után elmondod a dolgot?
-Aha.
-Végre.
-Szerintem ha meg tod akkor azt gondolod bárcsak ne tudtad volna meg.
-Mi lehet ennyire szörnyű???
-Majd meg tudod.
-Oké persze.
-Na kész is vagyunk és még csak ennyi idő telt el....
-Nem baj még többet beszélhetünk.Mondta örvendezve a fiú
-Még is miről akarsz velem ennyit beszélni?
-Jó veled lenni de tényleg.
-Kössz aranyos vagy.
A fiú csak szégyenlős kisfiús tekintetét vette elő...
-Szóval aranyos vagyok most már nem is szemét!
-Nem mindkettő vagy.
-Legalább változatos vagyok....Miért is vagyok aranyos?
-Mert az mondtad jó velem lenni és ez olyan aranyos volt.
-Most elpirultam?
Zsáklin rá nevetett a fiúra.
-Csak egy picit.
-Ez ciki...
-Neeem még aranyosabb.
-Úgy látom téged ezzel az aranyossággal lehet levenni a lábadról.
-Jah most azt hiszed hogy levettél a lábamról?
-Tudom...
-Nagy az önbizalmad látom...
-Hát neked is van ámmm.És ez tetszik,
-Mondj olyat ami nem tetszik???
-Na ez most jó mert nem tok olyat mondani.
-Komolyan?
-Esküszöm nézett nagyon nagyon mélyen a szemébe a lánynak.
-Valami akkor nincs rendben veled.
-Szerintem sincs mert egy lánnyal sem voltam még ennyire el mint veled.
Zsáklin erre csak egy fél mosolyt ejtett.
-Öhm szólni kéne a tanárnak nem???Mondta Zsáklin
-Szólók neki pillanat.
-Jóóó.
-Tanár nő!
-Igen Hulió Albertó?
-Kész a munkánk meg nézné?
-Jövök is.
-Na Zsáklin most figyelj.
-gyerekek itt is vagyok.A tanár egyszer össze kavarta meg nézegette a munkát.
-Jó ötös.Ezzel ment is tovább.
-De!!!lepődött meg zsáklin miközben ezt mondta
-Na látod ez volt az én meglepim
-Ez szinte rá se nézett és tökre nem is úgy néz ki mint a képen!
-Hát de ő mindig mindenre ötöst add így még tanulni se kell.
-Ja akkor nem is tanultál rá.
-Hát nem igazán.
-Akkor én se fogok ezentúl kémiára tanulni.
-Ennyi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése